Születésnapomra
68 éves lettem én
Született egy kis költemény
Kis szösz
szenet.
Számolgatom az éveket,
Észre se vettem, és kitelt
Kitelt
s betelt.
Lelkemben dúl a háború,
Hiába mondják, szépkorú
Az csak
rizsa
Még megy a láb, még jár a kéz,
De hegyet mászni már nehéz
kiful-
ladok
Biciklimet gyakran tolom
A blúzom félregombolom
Bolom
bolom
Nem kell senkit tanítani
Gyerekeket csitítani
Csend van
süket
A Tv-t alig nézem én,
De minden könyv egy új remény
Új iz-
galom
Időmet azzal mulatom,
Hogy a fészbukot kukkolom
Ki mer-
re jár.
A híreket meghallgatom,
Ki hazafi, ki szakadár
azt nem
tudom.
A számláimat fizetem,
de a kilozsul, hűségidő
magas
nekem
Vonaton ingyen utazok,
De felszállni alig tudok
Az is
magas
Van már némi kis porckopás,
Fülcsengés, túlsúly, isiász,
de sem-
mi több.
Alzheimer bácsi be-benéz,
De látja, hogy még semmi vész.
Elol-
dalog
Egy jó kávé ebéd után
Szunnyadni fél órát talán
Ez kell
Nekem
Egy kis madárdal, napsütés,
Vagy az árnyékban hűsölés
az is
jöhet.
Felnőtt játszótér, uszoda
Vagy az unokám mosolya
Az hely-
retesz
Míg cérnám tűn lukat talál,
Ne jöjjön addig a halál
ha nem
muszáj.
No én ezzel így első nekifutásra lekaszáltam a közönségdíjat. Melengető érzés volt.
kaptam egy szép Petőfi kötetet, amiben háromszáz oldallal több vers van, mint az én eredetileg is Petőfi összesnek tudott kötetemben. Vajjon ezt a háromszáz oldalnyi verset már halála után írta volna? Egy Petőfitől még ez is kitelik.
kaptam egy szép Petőfi kötetet, amiben háromszáz oldallal több vers van, mint az én eredetileg is Petőfi összesnek tudott kötetemben. Vajjon ezt a háromszáz oldalnyi verset már halála után írta volna? Egy Petőfitől még ez is kitelik.